1996. évi XXI. törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:

a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;

c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:

a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;

b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

(2) A területfejlesztés feladata különösen:

a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;

b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

(3) A területrendezés feladata különösen:

a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.

(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:

a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,

b) a szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése,

c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,

d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.

4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

Alapfogalmak

5. § A törvény alkalmazásában:

a) területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő

aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;

b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;

c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;

d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;

e) régió:

ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység,

eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység;

f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti, illetve más sajátos térségek);

g) városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység;

h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége;

i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;

j) vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;

k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;

l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;

n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;

o) szerkezetátalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetű munkaerő-piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen, és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot;

p) mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya;

r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;

s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja.

II. Fejezet

A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az Országgyűlés feladatai

6. § Az Országgyűlés

a) határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;

b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;

c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

d) elfogadja az országos, valamint a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket, törvényben meghatározza azok önkormányzatokra is kötelező elemeit;

e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;

f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;

g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;

h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;

i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

A Kormány feladatai

7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:

a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti

aa) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,

ab) az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit,

ac) a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;

b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;

c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;

d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról;

e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;

f) kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását;

g) elfogadja az országos, illetve a regionális fejlesztési tanács javaslata alapján a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;

h) elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;

i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;

j) kétévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről;

k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;

l) előzetesen állást foglal a megyei területrendezési tervekkel kapcsolatban az országos és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése érdekében;

m) rendeletben határozza meg tagjainak a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét.

Országos Területfejlesztési Tanács

8. § (1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, valamint dönt az e törvényben meghatározott esetekben.

(2) A Tanács munkájában

a) a megyei területfejlesztési tanácsok képviseletében régiónként egy-egy fő, legfeljebb azonban hat fő,

b) az országos gazdasági kamarák elnökei,

c) az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője,

d) a környezetvédelmi és területfejlesztési, a belügy-, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a munkaügyi, a népjóléti, a pénzügyi, a művelődési és közoktatási miniszter,

e) a főpolgármester vagy képviselője,

f) az országos önkormányzati érdekszövetségek közös képviselője tagként,

g) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának az elnöke, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak az elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vagy képviselője tanácskozási joggal

vesznek részt.

(3) A Tanács

a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,

b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,

c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,

e) javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felosztására és a központi keret felhasználására,

f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,

g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,

h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,

i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,

j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

(4) A Tanács ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg. Egyet nem értés esetében a Tanács megismételt ülésén minősített többséggel, azaz a Tanács tagjai legalább 50%-ának plusz egy főnek a szavazatával fogadja el.

(5) A Tanács elnöke a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

(6) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.

(7) Amennyiben a Tanács a - 14. § (8) bekezdésében foglalt - miniszteri kifogásnak helyt ad, a megyei területfejlesztési tanács határozatának sérelmezett rendelkezését - a 20. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban szereplő eszközök vonatkozásában - megsemmisítheti és a tanácsot új határozat meghozatalára hívhatja fel.

A miniszter és más miniszterek feladatai

9. § (1) A miniszter

a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban;

b) kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat; közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását;

c) szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről.

(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a 8. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:

a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;

b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;

c) közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájában.

III. Fejezet

TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK

Területfejlesztési önkormányzati társulás

10. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét,

b) a társulásban intézendő közös tervezési és fejlesztési feladatok körét,

c) a feladatok ellátásának módját, a költségek viselésének arányát,

d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait.

(3) A területfejlesztési önkormányzati társulás által készített területfejlesztési koncepciót, programot a területileg érintett megyei területfejlesztési tanács, illetve a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács vagy a Balaton Fejlesztési Tanács véleményének kikérése után a társulás hagyja jóvá.

A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

11. § (1) A megyei önkormányzat feladatai:

a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, a 27. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készít;

b) a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, illetve közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;

c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;

d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek város környéki összehangolása érdekében;

e) együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;

f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;

g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;

h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.

(2) A megyei önkormányzat közgyűlése:

a) állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően elfogadja annak az önkormányzatra vonatkozó részét;

b) elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltakkal összhangban - az érintett települési önkormányzatok véleményeinek figyelembevételével - a megyei területrendezési terveket;

c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket.

(3)

A megyei területfejlesztési tanács

12. § (1) A megyében a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanács működik. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, székhelye a megyeszékhely város.

(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - működésükkel kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(3) A megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetről a megyei területfejlesztési tanácsban tagsággal rendelkező szervek (helyi önkormányzatok, kamarák, Kormány) gondoskodnak.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott működési költségekhez - azokkal arányosan - a Kormány a költségvetési törvényben meghatározott mértékben járul hozzá.

(5) A megyei területfejlesztési tanács maga alakítja ki munkaszervezetét, amely ellátja a területfejlesztési tanács döntés-előkészítési feladatait.

(6) A megyei területfejlesztési tanács foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait a Megyei Munkaügyi Tanáccsal összehangoltan látja el.

13. § (1) A megyei területfejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal.

(2) A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében:

a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

b) kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval [6. § a) pont] összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: a megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;

c) pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében;

d) megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes megyei fejlesztési programok finanszírozásáról;

e) részt vesz - külön jogszabályok szerint - a területi kiegyenlítést szolgáló előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok elosztásának döntés-előkészítésében, a felhasználás értékelésében;

f) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § a) pontjában, illetve a 7. § g) pontjában meghatározott koncepciókat;

g) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához.

(3) A megyei területfejlesztési tanács pályázati rendszer keretében, a megyei területfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról.

(4) A megyei területfejlesztési tanács a kistérségi társadalmi-gazdasági válsághelyzetek kezelése érdekében - a miniszter vagy más miniszterek javaslatára vagy saját elhatározásából - tagjaiból és a válságkezelésben közvetlenül érintettek bevonásával bizottságot hozhat létre.

(5) A megyei területfejlesztési tanács a megyehatáron túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet.

14. § (1) A megyei területfejlesztési tanács tagjai:

a) a megyei közgyűlés elnöke,

b) a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),

c) a miniszter képviselője,

d) a területi gazdasági kamarák képviselői,

e) a megyében működő területfejlesztési önkormányzati társulások statisztikai vonzáskörzetenként egy-egy képviselője,

f) a megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője.

(2) A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet.

(3) A megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - képviseli.

(4) A megyei területfejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához az összes tag egyhangú szavazata szükséges. Amennyiben nincs konszenzus, úgy a döntést újbóli vita után még egyszer meg kell ismételni. Ha második esetben sincs egyhangú döntés, úgy minősített többséggel (összes tag 50%+1 fő) kell a szervezeti és működési szabályzatot elfogadni. Ennek keretében meghatározza, mely szervezetek kapnak tanácskozási jogot a testület ülésein.

(5) A megyei területfejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzat keretében szabályozza a tanácskozási jogot a testület ülésein, valamint a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét.

(6) A megyei területfejlesztési tanács üléseinek állandó meghívottjai a területfejlesztésben és területrendezésben érdekelt területi államigazgatási szervek képviselői.

(7) A megyei területfejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a tagok több mint a fele jelen van.

(8) A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén a miniszter tíz napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben azonban e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a 13. § (3) bekezdést érintő kérdésben két alkalommal is kisebbségben marad, a miniszter az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti.

(9) A megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról

a) a megyei közgyűlés elnöke a megyei közgyűlésnek,

b) a megyei jogú város polgármestere a megyei jogú város közgyűlésének,

c) a miniszter képviselője a miniszternek,

d) a területi gazdasági kamara képviselője az elnökségnek,

e) a területfejlesztési önkormányzati társulás képviselője a társulásban részt vevő önkormányzatok képviselő-testületeinek,

f) a megyei munkaügyi tanács képviselői a megyei munkaügyi tanácsnak

rendszeresen köteles beszámolni.

Regionális fejlesztési tanács

15. § (1) A megyehatárokon túlterjedő egyes területfejlesztési feladatok ellátására a megyei területfejlesztési tanácsok regionális fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.

(2) A területfejlesztési koncepció kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat

a) a fővárosi agglomeráció térségében a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács,

b) Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács

látja el.

(3) A regionális fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a fővárosi önkormányzat megállapodnak a 13. §-ban felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a regionális fejlesztési tanács keretében.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodásban

a) a működési költségek fedezetéről,

b) a regionális fejlesztési tanács elnevezéséről,

c) székhelyéről,

d) részletes tevékenységéről

is rendelkezni kell.

(5) A (4) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a (2) bekezdésben foglalt regionális tanácsok tekintetében az alapszabály rendelkezik. Az alapszabályt a (2) bekezdésben foglalt regionális tanács a 14. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hagyja jóvá.

16. § A regionális fejlesztési tanács megállapodik a megyei területfejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

17. § (1) A regionális fejlesztési tanács tagjai:

a) a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei (a fővárosi önkormányzat képviselője),

b) a miniszter, a pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a népjóléti, a munkaügyi és a művelődési és közoktatási miniszter képviselője,

c) a gazdasági kamarák egy-egy képviselője, továbbá

d) az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb hat képviselője,

továbbá a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tekintetében:

e) a Kormány kinevezett képviselője,

f) a főpolgármester,

és a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében:

g) a Kormány kinevezett képviselője.

(2) A területfejlesztési önkormányzati társulások képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a regionális fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt.

(3) A regionális fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt választ, ügyrendjét egyhangúlag maga állapítja meg, munkaszervezetét maga alakítja ki. Egyet nem értés esetén az ügyrendet a tanács megismételt ülésén minősített többséggel, azaz a tanács tagjai legalább 50%-ának plusz egy főnek szavazatával fogadja el.

(4) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.

A területi államigazgatási szervek feladatai

18. § A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

19. § (1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat a területi főépítészek látják el.

(2) A területi főépítész

a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,

b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.

IV. Fejezet

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI

A területfejlesztést segítő pénzügyi eszközök

20. § (1) A területfejlesztési célokat az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése biztosítja.

(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:

a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,

b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények.

(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon

a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,

b) az éves központi költségvetésben meghatározott, a minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra biztosított kerete,

c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei,

d) az önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatások

rendszere.

(4) A területfejlesztés térségi eszközei:

a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,

b) az önkormányzati szabályozás keretében működő, az önkormányzatok infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszköz,

c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények.

(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:

a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,

b) a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai.

21. § A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:

a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,

b) az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban,

c) a foglalkoztatáspolitikában,

d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,

e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,

f) az idegenforgalomban,

g) az adópolitikában,

h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,

i) a művelődési és közoktatás-politikában.

22. § (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében vállalkozási övezetet hozhat létre az ipari szerkezetátalakítás térségeiben (tartós szerkezeti problémákkal küzdő térségekben), illetve a gazdasági szerkezetátalakítás szempontjából meghatározó térségekben.

(2) A vállalkozási övezetekben a területfejlesztési célok érdekében - külön törvényben meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.

(3) Önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.

V. Fejezet

A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.

(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.

(3) A területrendezési terv tartalmazza továbbá:

a) a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét;

b) a térség hosszú távú területi szerkezetét;

c) az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását;

d) a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat;

e) a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásvizsgálatot.

(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.

(5) A területrendezési terv (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatainak tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének térségi szempontjait.

(6) A területrendezésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.

Területi információs rendszer

24. § (1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.

(2) A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.

A nyilvánosság és a társadalmi részvétel

25. § (1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek nyilvánosak.

(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.

(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg. A területrendezési tervek szakmai tartalmának elbírálását a külön jogszabályban meghatározott tervtanácsok végzik.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 4. §-a hatályát veszti:

(2)

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat.

(4) A megyei önkormányzat a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül kezdeményezi a megyei területfejlesztési tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.

(5) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott regionális fejlesztési tanácsokat 1996. december 31-ig meg kell alakítani. Az ezzel kapcsolatos szervezőmunkát a miniszter végzi.

(6) A területrendezés és a területfejlesztés állami feladatainak ellátását segítő háttérintézményi feltételekről a miniszter 1996. december 31-ig gondoskodik.

(7) A törvény 6. § e) pontjában foglalt rendelkezéseket 1997. január 1-jétől kell alkalmazni. 1996. évre a 27. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak az irányadóak.

(8) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott koncepciót 1996-ban, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egyidejűleg kell előterjeszteni. Felülvizsgálata és megújítása hatévente történik, végrehajtásáról a Kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek.

27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait;

b) a kedvezményezett területek besorolását;

c) a térségek besorolását és a kiemelt térségek behatárolását;

d) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét;

e) a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályait;

f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;

g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a)

b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeit és a tervek nyilvántartásának szabályait;

c) a területfejlesztési és területrendezési tervezésre jogosultak körét és a szakképesítési feltételeket;

d) a tervtanács működésének szabályait.